Ambrus László

Ambrus László – kritika: el sem kezdett…

A „kreatív" írásról egy kirohanásom, vagy ha úgy tetszik: kritika.
Amikor a hugyot, (vagy finomabban: vizeletet) nem a wc-be csurgatod, hanem – furcsa fétisként – másokkal megitatni kívánod, homlokukra szenteltvízként kenni, lásd: egyesek így kreatívkodnak, lélektelen így írnak. Mert „Benő" a bölcs, már annyire belefásult – sajgó prosztata hozamányaként – a gyötrő éjjeli kijárkálásokba: vizelésekbe, álmatlan, hogy csakis e deviáns megnyilvánulás dekrementálhatja valamicskét befordultságát: „i'm feelin such a mystic and isolated way". Vagy már ez sem. (várj most elképzelem: el sem kezdett versek – és tényleg).  Sajnáljam, vagy csak egy redős ánuszba csokorba fűzzem őket? Majd szólok, ha iporkát (wikipédiáról belinkeljem?) szeretnék vacsorára. De addig, míg választhatok: emészthetőt olvasok, és talán pottyantok.
0309
2021
L'ambrus

Vélemény, hozzászólás?