Ambrus László

Ambrus László – Lopva lépsz a balkonodra

Lopva lépsz a balkonodra	
cinege nász sem riad,
ajtónyitás halk neszére 
tenyér csendet símogat.

Utoljára hátranézel
csörtetők vad táncterébe,
s véled: szíved ritmusa
nem riaszt fel álmokat.
	
Te a maggal is beérted!
tudod, hogy hasztalan várni
végzet igazát, lelked
lógva minek is hagynád?

Üvöltésed, lyukat hasít
a létbe: pont így jöttél s 
most így rohansz dícsre,
a fénybe újra így születsz.

Lopva lépsz a balkonodra
cinege nász sem riad
ajtónyitás halk neszére
egy tenyér sír csak: 
           csendet símogat.

1123
2020
L’ambrus
fotó: Ambrus László

Vélemény, hozzászólás?