a remingtonom tönkrement, pedig de szerettem. nem, nem az írógép, az száz év után is funkcionál, elég egy szalagcsere aztán mehet a püf öl és mert oly kemény a hengere, csattogó akár a lány csupasz feneke, puhítani nem akarom: ha nem a betű a láb, akkor a száj, a szakáll, a penge a baj! a trimm erem a fegyvernem: valami műanyagnál fogva ezeket javíthatatlan hozzák forga’ lomba, én nem vagyok egy szőr egy szál aki hasogat, hidd el őre időzített bekódolt agyhalállal made in kínálják, hiába kaptam szét, csak a kopasz fejem: vakargattam. okosabb nem lettem, volna sem szebb: illetve de, okosabb, mégis száj a műszáj lesz másikat vennem. húsz a nap után ami nyíratlan, hajléktalan birka formát kezd ölteni az ember förtelmes állat a parizer a koponya közepén árulkodik, a haj danán még volt, most len a fedett. felmérem a trimm terepet; határozottan: most nem remington! menni-venni online philips! leírások idegen véleménye (nem számít) mégis bedől: rendi ellésem megérke’ lássuk mit tud – inkább mit nem; vissza az eladónak! a legem bár szíves: küldeném, és kérném a pénzem mert vacak ez uram: ön „higiéniai terméket vásárolt, hivatkozva az ide nem illő kormányrendeletre”, és még ki is csomagol! tan: már nem állhatok el a vásárlástól. – megértem, csak finoman küldöm el philipet a p.-be a kormánnyal együtt szí-tok sorok: „thanx for nothing – persze hogy kicsomagol, dobozzal szőrt? röntgen szemem látnoki képesség híján – nyilván nem maga az: „á.”-t hibáztatom, hogy a fegyver nem trimmel, a kormány, elmehet: rendeletével.
0312 2021 L’ambrus