sötét nagyúr hosszú-redős fátyla, ereje lebben alatta oltári a szag, balján orbán lépked. beterít itt minden „szentet” a balog félék dogmája: fosszagú a politika és az egyház násza. meddig ér a zsinat? mennyi mocskot fed be? meddig ér isten szoknyája? alá a molesztált fiúk is beférnek? meddig tetszik imádkozni, gondolkodni, olvasni, és – remélhetőleg – zokogni a megfélemlített gyerekek csendjében? csak képzelem, micsoda ajándék ez a csend önnek, neked, uram!? se a szemed, se a szád, se a szénád... nem áll jól neked, „uram". 0215 2024 l’amb
Kategória: Politikai indíttatású versek
kinek a kegyelem
ha a pápa jön, kati keze megszalad mosolyogva kaligrafál a toll a megbocsátás szelektív kacsója-kegye alatt. távolban egy furulya szól: jános bácsi, jános bácsi kelljen fel, ártatlanul jönnek, mennek megrontva a bicskei gyerekek. – kegyelem. 0206 2024 l'amb
az finom lesz!
csatt, csatt, csatt csattog a fityma meg a makk de ez nem pornó ez irodalom… kommunikáljunk, közeledjünk normalizálódjon a helyzet, senki többet, senki szebbet nem is követelhet. D(é) az Egy – petőfi a fétise, egójával kitölti e kicsinyke teret, s az éhezők viadalából a magvak – termékeny vagina helyett –, a szőnyeg alá repülnek. csatt, csatt, csatt! csattog a fityma meg a makk de ez nem pornó és nem is irodalom. 0214 2023 l’amb
hungarizómák
fa szizmok, föld fölötti módosult szárak tékozló torz rizómák erre születtek: port szívnak, s kurvát keményen tarackra vágnak. korrupt itt még a napfény is, mely rügyezteti őket. megfent ásó, nyaktiló segíthet? nem elég itt (kia')babám, ha az „ezek bazdmeg" kiszalad. a kurvaanyázás kontraproduktív, és erőtlen. – mi más marad? 0916 2022 l’amb
szilunak
én nem hiszem azt, hogy TE nácinak születtél, de a nyelved motoros, – amivel a kultúrát vágod –, vad. Hé! ke(d)vesebb is lehetnél, ott, „fent"! a te ízlésed: egy. a másé: kettő. látom, így formáltok: – minő a (f)uraságok egymást helyzetbe hozák’... – melyik here ül a lovon, annak szava stíl, s az amelyik hátat csutakol azé: a szar. most szitkod épp a „partiba" vágod és aztán? /tetszen úgy, vagy akár se..., szilu, mondod-é, ez biza kukázandó – nyolcvan százalék?!/ – mi a f. ütött beléd? 1108 2021 l’ambrus
Maszkok haza!
szeressük a vezért..., meg lakodalom is lesz, ugyan a kétszázegyedik majd kint iszik a góréban, míg a többi koma az asztal alá mulat(t), vagy épp nótánkat húzza. pozitívum, hogy védettséget nem igazoló kártyával már tüntethetünk (is) (itthon) (akár) eddig védekeztünk, akár nem, most végre mocskosul berúgjuk azt a gazdagságot! fiaim: NER! hívjátok hát ide liháldot, lőlincet, meg a lolkait csak ügyeljünk, ne készüljön újabb videó béremelés: az várható, kokain: az magánügy. aki nem kurvázik, ne is egyék – az is magánügy! hamarosan: az meg időben elég határozatlan – keresztény tömegbuzulás az ereszen – no-no! magánügy! közben… a jövő évi éhbérekről tárgyalnak, de elébb megvárják a második negyedév végét, a harmadik negyedév elejét, a világbékét, az emberi faj vénuszra menetelét, majd utána…– sci-fi-t írok épp: torgyán is feltámad, a másvilágról hoz: cseresznyét addigra a „legyek” eltűnnek. – és még, „munkaalapú társadalmat is építünk" – tette hozzá az épp aktuális vezér. 0521 2021 L’ambrus
röfögjön a jobbik
címeres kólás doboz, felrázod a „szénsav” a pofádba köp: zsidó vagy! takarodj! – hűtőbe rakod, állni hagyod – a „szénsav” távozik, a doboz, a márka megmarad: – már nem szúr – én is zsidó vagyok. ibs-em van: egy ideje, kerülöm a (kép)zavaros szénsavas üdítőket – az édeseket, a felpuffasztókat…, a savképzőket: vizet iszom. 0428 2021 L’ambrus
Lehetek
Lehetek infernálisan lucidus? Lehet-e más a politika? Kimenetele, ha kezet szorítasz az ördöggel? Vagy ha szarba lépsz, cipőd talpa jázmin illatú? I’m honestly so lost into you meine Liebe Ex és Current politikusaim. Szavatok szagra mondom: sunyi finggal azonos.
0125 2021 L’ambrus
beiktatás
drága, édes jó... Amerikám hát van e nagyobb bross most mint a fos, ami aranyból ragyog egy díván, merthogy Super Bowl szintre süllyed a Capitolium lépcsőin az elnöki beavatás, miközben egyik szaros esztendőből egy másik lucskos vederbe fröccsen át a világ, addig odaát a kemény golfos farkat felváltják a gagák. de bízzunk most nagyobb hittel, hogy lehet más a politika, és higgyük el azt is: hogy a patafogás az ördöggel ezúttal bizton más kimenetelű lesz... 0120 2021 L’ambrus
etetés
mert mindig ez a helyzet: míg az egyik elvan, a másik ellen, és aztán? csere! de olyan soha nem lesz, hogy egy tálhoz egyszerre mind az összes, – no és te, merről dürrögsz koma? – mert, ej de nagy a kutya! meg a feje, főleg ha lóg a bele. 1216 2020 L’ambrus
OMG! – Vágatlan.
...azt, azért előre bocsájtom, hogy nem vagyok sem híve, sem pediglen tagja az O1G-t, sem az O1NG-t, továbbá az O1MKNG-t, valamint O1MKKNG-t, az offline és egyéb online-formában így-úgy kommunikálók, – amúgy is fölöttébb gyanús, ki tudja milyen pénzből? finanszírozott – táborának, sem a kétségtelenül? burkolt? megjegyzéseiknek… (Mint ahogy dellát sem kapok ezért: seggberúgást viszont, valószínű annál előbb...) A képzelt interjú, mindenesetre, valahogy így zajlott: „Te, hogy ez az „O” mekkora 1G! Sőt, ez már nem is 1G, ez már legalább 3-, vagy 5G! Mind! Mind az összes: 1NG! … vihogás. Na, ezt majd azért, vágjátok ki jó? De komolyan...” – Persze-persze... Kivágjuk… … vihogás. (és talán taps is volt.)
1018 2019 L’ambrus
UNNI Ó!
Azt mondják UNIÓ van. Azt mondják egy irány van. Azt mondják egy mindenkiért s mindenki egyért. Azt mondom sosem volt az. Azt mondom sosem lesz az. Azt mondom senki senkiért s mindenki Önmagáért. Azt mondják összetartás Közös célok, közös tervek Azt mondják egyek vagyunk egyként gondolkodunk. Azt mondom széthúzás van. Önérdek, s kiváltság van. Sosem voltunk egyek s egyek sosem leszünk.
L’Ambrus
2020
1704
Fekete Péter
Olvasom a híreket . . . Újabb élet tűnt el, – így nyugtázom : meghalt, s csak görgetek tovább, szaladok az egérrel. Aztán, újabb hír fogad : Rudolf, a Péter. – mondja : „Ezek most nem lehetnek . . . pillanatai örömnek.” – melyre nyomban meg is jegyzem : ebben, vele egyetértek, és mert lopva a lap szélére futok, ott koronánk csatára kiált : – halljátok ? – klubja, új halottra épít s újabbakat igazol: az ország kapujára támad, cselez, céloz, s hálót fog benne az átok. És ahogy márciusunk megtorpant, akképp az ellenzék is topog kapujában: jobb, hogy mit tesz? Mindegy is. Amaz ellenzi majd, – s tán becsületük zakója, hogy nem partnerek sem rosszban, sem pedig jóban. Ám míg „ Kovidunk ” pártatlanul öntözi gyepét : gondozza új hantoknak virágát, addig mi, magyarok, – ahogyan illik – pártokra szakadva civakodunk, s mint vírus szorongatjuk egymás torkát... Az idegen ? . . . ahogy jött, távozik majd . . . – előbb, avagy utóbb biztosan – és nekünk, akik balsors lapját húztuk, örök aduba kaptuk : mi más lap marad a pakliban?
L’Ambrus
2020
2503