Szélfútta

/Mit üzent Feri bácsi?/

Szél fútta
s felkapta,
pocsolyába dobta.
Nyúlcipő
tiporta,
vitte hóba, sárba

Borbolya
aljába,
sündisznó hátára,
Vadgerle
szárnyára,
vak ember botjára.

Ragadt rá
út sara,
aszfaltnak kátránya.
Tapadt rá
unoka
kiköpött rágója.

Kézírás,
mi lelke
testéről lekopott,
S csak foszlány,
mi  maradt:
velős, árulkodó:

„...játok, mit?
...szátok meg!
...lettel: Feri bácsi”

Korrektúra: Kalcsics Ildikó

L’Ambrus
2020
1904

Vélemény, hozzászólás?