Vers-fogyasztás

A verset úgy idd, mint jó bort. 
    Nyelveddel hosszasan ízleld,
    S ékeit tudattal érveld:
Lassan, s mértékkel kortyold a sort!

Iszákos, ki előtt pohara sorra
    Folyton töltésre jár,
    S buzgón csak arra vár,
Hogy azzal végtelen szomját oltsa.

De a féktelen verselés szülte,
    Nem a kifinomult ízlés, 
    Hanem az a lelki törés:
Mi már a süllyedés intő jele.

Akár színdarab, mit rendelésre épített
    A megfelelés mestere,
    Vagy más tetszelgés kényszere:
Színésze ripacs, s tartalma erőltetett.

Ki írásában csupán tetszeleg, 
    S mondandója tartalmát
    Nem érv, csak dísz szövi át:
Hamis akkordban csendül hangszere.

Fogyaszd a testes verset módjával: 
    S lelked megnyugszik majd,
    Csitítva durva zajt –
Ízes, többnyeletű kortyával.

Korrektúra: Kalcsics Ildikó

L’Ambrus
2019
1911

Vélemény, hozzászólás?