Hamis emlékképeket ültetek, Ahogy Isten ülteti virágait Hogy legyen valami szép is a kertben Amire öregkoromban emlékezhetek. Amiről nem tudom majd eldönteni Valódi vagy sem, de legalább szép, és Bárgyú mosollyal, fogak nélkül Ülök majd egy kopott fotelban, Hámló bőrrel, pókhálóval a fejemen, Alám folyik a levem, büdös is vagyok, visszataszító, kiszolgáltatott és magatehetetlen. Akaratom ellenére, szeretetből tartanak életben: rántott hús helyett pépes étellel etetnek. Senkit nem ismerek fel, de kényszeredetten Mosolygok ködszürke szemmel: Egy haldokló magányában pörgetem Mindazt ami meg nem történt, mindent Ami valótlan, ami értelmetlen. 0210 2024 l'amb