/úgy húzott elő kalapjából, ahogyan bűvész rángat elő nyulat/
trükk..., ennyi vagyok, egy semmiség fülem is kilóg e vacak kalapból jobbra sajnos nem telik szívembe szavak döfnek acélos pengét inasod vagyok, testem fűrészeled ketté kiforgatsz, s közben kínomon nevetsz átkozott bűvész! rajta, mutass be rajtam egy újabb trükköt! még nem tapsolta ki magát, nem kacagott eleget a közönség! tüntess el: már újra élném varázsát, annak ahogyan teremtettél.
L’Ambrus
2020
1802