/– „Egy” álmatlan éjszaka margójára –/
Tégy bármit, akár csodát !
Csitítsd, vagy fojtsd szorító hámba nyakát!
Zárd reá zilált szobájának nyikorgó ajtaját.
Ha kell hát korbáccsal, átokkal, vagy szitokkal kényszerítsd,
Küldd rá Isten ostorát, – kit Engadiban nevelt – , s úgy szelidítsd:
Húzd ki az összes méregfogát!
Csak hallgattasd már !
Álmatlan éjszakákba nyúló féktelen zúgását, mely
Fejemben mint kínai harangok tébolyítón kongva,
Csörtetve törnek álmomra, s benne kíméletlenül utat :
Nem kérte senki, S mégis rázzátok, tépitek e nyughatatlan urat:
Ki most szenved s alvásra vár.
Oltsd féktelen szomját !
Lármás gondolatoknak, melyek mint heves zápor
Arcomat ostromolják, s testem e hideg verítéknek lett
Most nem kívánt otthona; Torkomat szüntelen nyelésre
Késztitek, s mint maró sav belülről így emésztitek fel:
Álmomnak illékony alakját.
De ne szítsd tüzét !
Lobogó lángja már így is épp elég, s ahogyan önti belém
Gyúlékony hordalékát, melyet kreált, s filmként vetít most elém;
Unalmas, elnyűtt képkockái hosszasan helyben peregnek,
S mint utas ki rég fuvarra várt, – de csak az ördög ki arra tekereg: –
Hát kerüld nyakán az izzó fűzért!
Pusztítsd el földjét !
Vele szántóját-vetőjét. Vesd be sóval, vagy jegeld honát!
Döntsd le várát, kergesd ki hadát, s vele udvarát-bolondját.
De Itt ne ültesse burjánzó magját, ne szülhesse kínzó hangját,
Megfáradt birtokomon szavainak szaporulatát:
Vedd el mindenét!
Vesd örökös rabságba !
Őrült Perilloszi katlana: hogy vési : cikázó parazsait elmémbe!
Hogy hajszolja a szunnyadni vágyót kínzón, forogva vesztébe,
míg önkényes bírám gúnnyal teli kacajjal gondolatra újabbat szül,
s kerít hatalmába, így ítél: „Álmatlanság maradj felül!
Szórj új szikrát az ágynak forrongó foglyára!”
És segítsd át kegyesen :
Halálába vidd, s zuhanjon tudatom! Dobj neki mérget : pirulát – feketét!
Csak hajtsd el elmém sötét csarnokából végleg e galád bestiát :
Szaggasd le rólam éberítő takaróm ! És söpörd ki minden gondolatom :
Halld hát ! most testemből kilépve ez utolsó mondatot :
„Álmom mély, mélysége tenger s felszíne kies legyen!”
L’Ambrus
2019
2611
