Pinát nyalt a Dénes kérdi, jól csinálom? – Persze, máshoz is ennyire értesz? 0217 2021 L’ambrus
Szia, ez még megvan?
Joseph írt rám, hogy eladó-e még a flamenco gitár. melyik? – kérdem aminek a fedele oly repedt, s fogólapja is kopott... bundja lóg, gyors profilmustra, mert itt valami gyanús: szelfi múzeumba illő a koma – hallottam hogy vannak ilyenek, kiabáló érték trendek: more’ pénz a húszhúszra more’ gyerek, s nagyobb lakás – üjjé’ buszra kedves joseph, a gitár sajnos már elkelt. és szerencsére tényleg, de busodalomra ne legyen ok mert a Rolex, jól látom? ami a karodon a zsírodtól oly olajozottan mér, vehetsz még telj fényében vagy ezer ilyet. 0217 2021 L’ambrus
Javítatlan gondolatok az átjavításról
Korábban úgy gondoltam, hogy amit megírtam, az úgy jó. Azon nem kell változtatni. Aktuális készségét tükrözi az írónak, vagy majdnem írónak, vagy csak: dehogynak. Vagyis lekövethető a fejlődési folyamat. Ma visszaolvastam egy korábbi költeményem, ami nagyjából egy éve íródot. Megértem, hogy Kukorelly, miért olyan megrögzött „átjavító”. Elsősorban nem a kritikától való félelem szüli az átírást, hanem a kopogtató belső igény a jobbra. De hol van az a pont ahol az izlés már végleges, és a tudás már nem „visszafelé fejlődik”? Ady, Babits, Reményik ha a sírból visszalebegne, vajon ők hogy tekintenének most saját irodalmi produktumukra?
egy madárbarát panel
[mandula:majré] ébresztő: fél hét, vekker? az app zenél. dallamos maflás: csörömpölés – konyhai, morcos lepedős tekintet – hálószobai madárles az ágy szélén matracot gyűrt a kedves tekintete hajnalban két odút les fotósoknak épp ideális, kitüntetett panel-madarak a nyolcadikon: kissé szürreális, és hogy mindkét lakbanlakó egymást megtűrő szárnyas tollgombóc velük ébred, vagy mi velük egyik neve tőle: mandula, másiké tőlem: majré. lány, és fiú együtt nevetnek, magot törnek csacsognak, élnek, s elrepülnek. 0212 2021 L’ambrus
Olyan vagyok
Olyan vagyok, akár a gyűjteményem, antik Rolleiflexek egy vitrinben engem néznek, lélektelen mattos-patinás fényükben mérhető a sebességem velük csúcsra járatom, egy-per-ötszáz, vagy már annyi se? vérnyomás, hangulat, vagy balláb kérdése. Filmem kényre fényre fix-érzékeny, tizenkét kockámnak javát már ellőttem s ami még maradt, nyikorogva ott szalad az orsón... Lencséim fényereje – meglehetősen aggasztó, idővel dekrementál, hályog ül rá, ha új témát keres, olyan mint ki jégre lépett szürkületben, manuál fókuszom tétován hunyorog előre-hátra kúszik élességet keres de csak elvétve ha talál s addigra a pillanat elszáll. Kopottas tükröm fordítottan vetít tárgylencsémre valósnál valóbb jeleneteket szervizelni kéne..., – megállapítom, vagy inkább nem: aztán csak legyintek, drága az alkatrész, ami van egy darabig jó lesz – holtomig kitart – német, megbízhatóság egy balsorsú bőrben, maradok inkább a szekrényben. 0204 2021 L’ambrus
Oltodiglan
honnan-e viruló vakcina csókolom – nem mindegy!? német, britt, kozák-e a harcos vagy csájníz, mint a pándém-káoszt szülő mely a szart is kigyűri belőled, – de én félek! jah! – hát ki nem – rühes anyja kínja, származási helye? olcsóbban beszerzem én... csak figyelj! Aliexpress, klikk, suchwort: anti scheiße gegen alle – de ingyen van! az a sok hülye... ahh so: akkor listára fel, beadassam? csak hass! csak hass! rám jó szeszil legalább még vagy hat hónapig, vagy csak holnapig? vagy a következő mutáns gruppenig leszünk mi együtt, egymásra utaltan immun(s)isak, a fejedre, úgy a hajad is szép de hát onnan rendelsz minden szart, most ez a shit mégis mennyiben más? én jobbat mondok: egy rész pfizer, kettő szputnyik, tetejébe B(i)BIBP(p), imának egy kis roma szoszimó és húzóra: Oltodiglan csapassuk — tezsvíreim! 0201 2021 L’ambrus #lambrus #nemvers #költészet #magyarköltő #magyarköltészet #vakcina #pfizer #kínaiszar #pandémia #szelfutta #szelfuttahu
mindennapi kárhozatunkat
/egy távolsági buszon szólt hozzám az Úr hangja/ Cataniai Szent Ágota, kenj májkrémet baguettomra! Isteni csapatokról beszél egy térítő az éterben, átszellemülten, gólokról hadovál..., instant kéretlen rádiókarma az utasnak tollashátú aranycsapat küzd vállvetve bűneink ellen: Bozsik lepasszolja az Úrnak, az meg felrúgja az evolúciót Jézus, Máriának becsúszik, nem véletlen gól! Isten-Sátán: 1:0, bunda? csoda! Adidas-stoplis áhitat, valaki tán tiltott szerhez nyúlt! Tanúk vannak? Jehova? Pezsgőtablettába préselt, szentelt vízben oldódó, nem tiltólistás: Miatyánk! – vegyen be napi egyet, és rögvest földi bűneiért feloldozást nyer; meddőség ellen is jó, ettől minden arany-bula garantáltan szűzen fogan... ...hogy forr, pezseg a bubi az együgyűek kristálypoharában, fortyog a lét az univerzum ánuszába lejtő – ächtung, slippery surface fenekén... kapaszkodom én is, és beszél, és mennyei GPS-hez hasonlítja most az Isteni tanokat, egy angyali orgánum esetleg beénekelhetné: buzgó hívek, óvatosan emelkedjetek, mert a mennybe vezető útakon itt-ott traffipax várható... napi sztoikus erupcióm teljesítve, érzem rögvest elkárhozok Uram, nyelvemre ostyát, gluténmentest ha van. 0201 2021 L’ambrus
Szubszkrájb (tu máj csennöl)!
#followme a lényeg it van: háj gájsz! plíz szubszkrájb (tu máj csennöl)! izé, nem is tudom mit akarok, de valamit nagyon mutatok anyámék úgyse itthon, meg ha itthon úgyse velem... a lényegtelen meg itt: na most meg azt mondja valaki fontos a követők száma, de én az utcán sem szeretem ha követnek, na jó... ez nem olyan, ez a fajta kukkolás tudod előnyödre válik, értem tehát mutogassam magam, bár spárgázni azt nem tudok, meg már gátazni sem, azt mondjuk előtte sem, foto-génekkel nem kentek fel, és az meg hogy ki követ, a szomszéd, az adóhatóság, a policia, a kalauz, a titkos rajongó, perverz mikulás: pedofil kéjvadász, az valahogy kontrollálható? és ami kikerül az nyom nélkül eltakarodik? titkon nem archiválják? nem verik rá? rejtett kamera nem rögzíti? ellened fel nem használják? megeshet, de komolyan gondolod hogy tudsz még olyat mutatni ezeknek amit még nem láttak? Nem vagy nagy szám, akkor meg minek a felhajtás? ne is foglalkozz vele, a lényeg hogy kövessenek. (Szubszkráááájb! Szubszkráááájb!) 0128 2021 L’ambrus
octo[puszi] dilemma
akarok egy polipot, de nem olyat ami már nem mozog, ami kéjjel sercegett forró zsír ölében, hogy három szívvel, élettelen gyomorsavra csússzon, hanem ami képes, ami kommunikál, színt vált, színt vall, sodródik, lebeg korongozó léptekkel, egy üvegbe zárt sós-falú óceán belehelt ablakán, amire orrom is tapad, hogy hosszasan nézzük egymást míg csápjaink össze nem fonódnak... de vajon tud ez olyat, hogy viszlát gond és gondolat? nesztelen, egy kedves kétlábú beúszik, és ő tud, hirtelen elröppenteni vágyat: az egyik vitrined helyére mehet, mert – ha így megy tovább a szobánkba, – gyűjtött dolgaidtól, lassan én nem férek el. 0128 2021 L’ambrus
Lehetek
Lehetek infernálisan lucidus? Lehet-e más a politika? Kimenetele, ha kezet szorítasz az ördöggel? Vagy ha szarba lépsz, cipőd talpa jázmin illatú? I’m honestly so lost into you meine Liebe Ex és Current politikusaim. Szavatok szagra mondom: sunyi finggal azonos.
0125 2021 L’ambrus
napló: Ricardo.ch
Svájci oldal, kereskedelmi (nemzetközi adok-veszek): Ricardo.ch. Bárki regisztrálhat, (Herzlich willkommen in der Ricardo-Familie Ambrus) hogy eladjon, és vásroljon. Ahogy néztem még Togó-ból is. Magyarországról viszont nem. Megkérdeztem őket, vajon mi az oka ennek a megkülönböztetésnek? Mire gépiesen ezt válaszolták: „Es sind die Regeln von Ricardo, Geschäftspolitisch” – vagyis ez a Ricardo szabályzata, üzletpolitika. Nem világos, hogy egy e-kereskedelemre épülő oldal üzletpolitikájába hogyan fér bele a commercial szegregáció. Csupán annyit fűznék hozzá, – mindamellett hogy roppantul éget a „kereszt” a melkasomon – hogy ez az én olvasatomban nem más mint magyarellenesség, nemzetellenes diszkrimináció. A végén hogy jobban érezzem magam, még ennyit kaptam útravalónak: „Ich kann nichts dafür, sind nicht meine Regeln 🙂” – Vagyis lófaszt nem tehetek érted hülye magyar, ezek nem az én szabályaim… (Helyedre: Dein Konto wurde blockiert.)
Etelka
/kultúrát a népnek/
Egy termékeny negyvenkilenc
éves nő, van foga is:
egy, na jó tán kettő.
Szájába ugyan nem néztem
meg amúgy is ki csókolná,
ezt a rusnyát? Hja, akadt aki!
Azt mondja
a kereskedelmi tévében
– ezt csak a hülyék miatt nem így írom: tv.
meg a bandik miatt
Brittany! Ő biz a tizenhetedik,
és az unokák közt
akad ám Nøel is.
a többiek nevét meg sem
említette de bánom is,
ha úgy tetszik kitalálom!
De ej, mikor egyik fia a Marczi
kinek stilusába! – mer ugye van neki –, menye
esett halmozottan pottyantásig bele, na most
ő „aztat” is állítja,
hogy „a Brittany a’ nem a fiátul van
merhogyő ezen idő alatt például a börtönben raboskodott”, – ahh so!
és nem olyan hosszú a’ marci
meg a farka se hogy a börtönrácsokon felkeményítve, –
ez pediglen az ő szájából esett ki, az unoka meg, na
szal így szlengesen ne engem okolj
ha profán: hogy egy cigány kurvát
megtermékenyítsen!
így megyen ez…
on’griában mostanság,
így bugyog a katódtalan síkképernyőn:
villants braint cigány, n’ hell yeah
I tell you how f*king intelligent you are!
Digitalizált fekália: de legalább
jól szórakoztunk drága Etelka.
Még vagy negyven unokát ha
kérhetnénk a rácsok mögül
(az egyiket hívhatnák mondjuk így: K. Biden)
0125
2021
L’ambrus
beiktatás
drága, édes jó... Amerikám hát van e nagyobb bross most mint a fos, ami aranyból ragyog egy díván, merthogy Super Bowl szintre süllyed a Capitolium lépcsőin az elnöki beavatás, miközben egyik szaros esztendőből egy másik lucskos vederbe fröccsen át a világ, addig odaát a kemény golfos farkat felváltják a gagák. de bízzunk most nagyobb hittel, hogy lehet más a politika, és higgyük el azt is: hogy a patafogás az ördöggel ezúttal bizton más kimenetelű lesz... 0120 2021 L’ambrus
Wanderer Continental 100
Megőrültem, vagy tényleg egyre több az írógép, és egyre kevesebb a költemény? Íme egy újabb papírzabáló masina. Nem volt vele sok munka. Persze minél több időt szentelsz egy írógép felújítására annál kezesebb lesz, mondhatni szebben dorombol, símogat, és nem csapkod. Kiszolgál egy ilyen darab több generációt. Ahogy ez is:
amúgy elvagyok
jól elvagyok a gondolataimmal
nem idegesítjük egymàst
nem teszünk fel egymásnak fölösleges kérdést,
csak csendben vitatkozunk.
láthatsz így, mikor orrot koptatva vonszolom
lelkem az aszfalton
és megeshet az is ha közben,
elszaladsz mellettem, vagy felbukok benned úgy, hogy
rád sem nézek, vagy csak
túl későn,
de ezt
ne vedd tőlem sértésnek, csupán
belőled már eleget kaptam,
vagy épp eleget nem.
0110
2021
l’ambrus
napló: mű
Műkaja, műszáj, műmell, művagina, műérzelmek… hozodalmai ezek a huszonegyediknek. AI-dollal hálsz, lassan beleszeretsz. Főz neked, ha kéred emberi hangon nyög, és megujjaz. Talán a következő már menstruál is, és kihordja a bukta fejű kölködet. Joggal büszkélkedhet hát a homo sapiens: lám a kőbaltától, barlangi léttől mily messzire taszajtotta fajunkat a jóisten. A GMO-ból néha még vissza ácsingózunk a paleo pizzára. Az advertekből is bekúszik olykor a kőkemény mediterrán ízű kifli. “Pizza? – Pizza.” Hiába, a fejlődést nem lehet feltartóztatni, a követ lassacskán leváltotta a szilikon – az jóval puhább. A vágyak pedig nem csitulnak, csak ez most már nem mű: hanem haldoklunk a korral.
L’ambrus
napló: maszek
Győr-Dunaújvárosi busz begördül. Az ajtó távműkődtetésű, kinyílik. Arcba vág a get down put your fingers on the ground. Mintha egy disco bejárata előtt állnék. A sofőr középkorú. Ferraris maszkot visel. Az egész figura teátrális. Páváskodva nyitja fel a csomagteret. Ez lesz a sofőr, nyögöm magamban. Pompás. A maszk maradhat a zene nem. Remélem leveszi a hangerőt. Vagyunk itt többen is, ingázók. Én vasárnapi apukaként ingázom. Fehérvárig kérnék egy egészet. Kell a jegy? Tessék? Adjak-e jegyet, úgy ezernyolc, anélkül ezer. Akkor ezer. Aztán sorban utánam a többi is okosan megoldja felesbe. Elindulunk, közben leesik, félig legálisan blicceltem. Melyik feléről nézzem. Sokáig nincs időm ezen töprengeni, alig indulunk el, rögtön előttünk egy baleset. Három autó megy össze. Sofőrünk leszáll, intézkedik. Ő ilyen, rendőrt hív, mentőt hív, ha kell újraéleszt. Ez utóbbira nincs szükség szerencsére. Leszállok megnézem mivan, az egyik autóból valami szivárog az aszfaltra. Szólok a sofőrnek, láttamozza: ez csak hűtőfolyadék, áramtalanítani kell – jegyzi meg hozzáértőn, majd udvariasan utasít, hogy menjek vissza a buszra mert megfázom. Milyen figyelmes. Én meg, miért nem vettem jegyet, oda az utasbiztosítás! Újra elindulunk. Egy tyúk közben, talán ha tizenhat a baromfiudvarból épp hogy elszabadul, mobilon beszél, mármint kiabál, mi közöm hozzá? Készülök lekussoltatni, lehet hogy a torkán kéne ledugnom valamit, mondjuk a telefont. Megoldom, megoldunk mi mindent maszekban. Nem leszek drasztikus úgy döntök erőszak helyett, high flying birds – noel, füles bedug. Fény alig, haladunk de azt is csak alig. A levesre gondolok, ami otthon vár majd, meg a rétes, meg a kedves aki tálal. Aggódik. Kisbér, felszáll egy paraszt, a vállam szabja le a táskájával. Köszi bazdmeg, anyádnak is hasonlókat…
l`ambrus
Underwood Universal írógép
Az én Karácsonyi ajándékom, kezdetű postomat olvassátok. Nem szoktam dicskedni, de ez a gép… maga a csoda.
Tudtátok, hogy Tom Hanks mániákus írógép gyűjtő?
Valahol megértem.
Az alábbi linken a fejek pucolásának módját látjátok:
video 1:
https://drive.google.com/file/d/1iyb12b7EmZEzJRstmHh9H-1POLF7pC9b/view?usp=sharing
video 2 :
https://drive.google.com/file/d/1iyfY0l-g8Yt3LmpBEDACi7xZUqx34H1X/view?usp=sharing
A tisztítás utáni Torinói lepel:
A billentyűk tisztításáról is készült videó. Semmi extra, puha szívacs, és általános tisztítószer.
https://drive.google.com/file/d/1k0cQO0ACQjEaaEnqSup2kwBYc3Pxu_bQ/view?usp=sharing
Adler Favorit írógép
Az alábbi írógép egy Adler Favorit (schreibmaschine – ahogy a német mondaná). Németországból érkezett hozzám. 1935-ben gyártották Frankfurtban. Sajnos a sok éves pihenés, és a nem éppen megfelelő tárolás – csodálkozom? – kikezdte a lelkét.
Úgy döntöttem, kap tőlem egy új esélyt: életet lehelek belé.
Az alábbi postban feltöltöttem néhány videót, ahol nyomon követhetitek az írógép felújításának állapotát.
VIDEÓK az írógép javítási folyamatról.
Adler Favorit maintenance video. 1
https://drive.google.com/file/d/1SltBQPwtYlebVYqsUEpDctMM1_M9wmm9/view?usp=sharing
Adler Favorit maintenance video. 2
https://drive.google.com/file/d/1TNDUBxt4sGU-7Zd5HTHVkcMgGsSVz9C6/view?usp=sharing
Adler Favorit maintenance video. 3
https://drive.google.com/file/d/1TPxK-LcgGRHGRlmcL6uXAbtqJ95ch_EM/view?usp=sharing
Adler Favorit maintenance video. 4
https://drive.google.com/file/d/1isY1MQK0joMxr3anXYaM6XLD4vz-rxkq/view?usp=sharing
Gondolatok az ADLER FAVORIT javításról.
- Mivel gyakorlatilag minden egyes billentyűje mozdíthatatlanná vált az idők során, első lépésként lecsupaszítottam: a külső burkolatától megszabadítottam, és kapott egy lakkbenzines fürdőt.
- Ennél a típusnál a billentyűk nem a hagyományos módon íves úton csapódnak a hengernek, hanem egyenesen csúszva gyomorbavágják a hengert. Az egyes betűk fémlapokon keresztül kapaszkodnak a billenő karba. Két helyen fém sín korlátozza az egyenes mozgást. Nem túl okos konstrukció, hiszen több tapadási, súrlódási felület van, ami később a rendszertelen használat végett összegyűjti a port, a koszt, a fém alkaltrészekről pedig a vezető sínekben gyűlik össze.
- A karokat egyesével kellett alcoholos, ill lakkbenzines fürdőben lesikálnom. Iszonyatosan nehezen adta meg magát. A végén még injektor, és karburátor tisztítót is bevetettem. És vagy ezerszer át kellett mozgatni minden kart, mire a betű lemezek nélkül hajlandó volt normálisan csapódni, és visszatérni az eredeti pozícióba. Igazi türelemjáték.
Adler Favorit 
Adler Favorit Case 
Íme a javítás utáni első tesztoldal: a karok egyre szebben járnak, még sajnos nem tökéletes, de jó úton haladunk 🙂
hawking
felkeltem ma is, ahogy minden dologtalan reggel két lábam könnyedén iszkolt a papucsba – sima ügy ásítás – nyújtózás – nyaktekerés sorjában, így szoktam: lefőztem a kávét majd szervíroztam hörpintős ölelés szeretés, nevetés sikamlós, napi rutin fel sem tűnik, hogy az összes testrészem úgy működik, és teszi dolgát miként az elrendeltetett: látod? minden ujjam fürgén dalolva ugrik – funkcionál! nem rest, ha utasítom öltöztet, etet – kanalat szájhoz emel, vagy épp költeményt ír a szám is jól artikulál, csókol szívem emberi hangomra tisztán érthetően felel… leírni mindezt, minek is? hiszen magától értetődő, és annyira természetes csupa hétköznapi dolgok ezek, mint ahogy az ember két lábon jár, vagy kerekesszékben gurul. 1222 2020 L’ambrus / Stephen Hawking emlékére /
hol a vége hol a hír
költő vagy dehogy vagy költő vagyok dehogy vagy minek írok minek írsz minek írunk minek sírsz hol a vége hol a hír hol a végem hol a hír könyvem készül nem hinném könyved készül nem vinném minek írok minek írsz minek írunk minek sírsz hol a vége hol a hír hol a végem hol a hír 1221 2020 L’ambrus
etetés
mert mindig ez a helyzet: míg az egyik elvan, a másik ellen, és aztán? csere! de olyan soha nem lesz, hogy egy tálhoz egyszerre mind az összes, – no és te, merről dürrögsz koma? – mert, ej de nagy a kutya! meg a feje, főleg ha lóg a bele. 1216 2020 L’ambrus
észre! én kis majmom
észre! nem veszem, pedig kéne, hogy csak az én szememben különleges, nem, nem banánnal etetem! válogat, tányérból asztalnál eszik finom a falat, ő meg idomított: cukor – így hívom nyakamba ugrik – én tapsolok, míg ő nyelvet ölt, s huhog, ha kérem, eljátssza jól nevelt, – anyja lánya, és akkor az is! nem! nem ketrecben nevelem, mindent megkap, (és is!) mert kipréselem belőle, még azt is! ami nekem korábban a lyukas zsebből kipottyant, vagy épphogy bele sem került! 1216 2020 L’ambrus
ha én a nem gondolkodó
/majd az idő.../ akkor innám minden szavát mondandóját a nagynak, de én a nemgondolkodó – épp visszája annak: inverz követem csak, közzel, mert ugyan úgy az EGY szava áll a másik ellen, míg a másik épp az egyik ellen, zagyvaság-e? – kérded, vagy csak bölcselet száz év múlva megfejti a kikelet: s nem billeg-e a nyilatkozat? meglásd! – te már nem fogod – hogy mégis nagy az idő: és az úr majd mutatja mutatók nélkül hogy kerek-e az okosság, vagy csak... 1217 2020 L’ambrus
csak egy percet szeretnék
csak egy percet szeretnék, egy apró lábnyomot, ami a sárban kontúrtalan szalad – lekövethetetlen, ösvényt nem hagy mélyre sem süpped, – és több kárt nem okoz, de a forráshoz elvezet. 1218 2020 L’ambrus